Facebooktwittergoogle_pluspinterestmail

Mindent az ivartalanításról

A kóbor (gazdátlan) és kóborló (gazdás, de gazdája nélkül szabadon közlekedő) háziállatok a legtöbb országban jelentős problémát okoznak. Magyarországon leginkább kutyákba és macskákba futhatunk bele, de az állatok egész arzenálját jelentették már csak nekünk, a Zöld Zebra Egyesületnek is, nyuszitól kezdve, leguánon és kígyókon át teknősökig.

Bár az állatvédő szervezetek folyamatosan mentik az utcán bóklászó kutyákat és macskákat, de esélytelen az összes kidobott, megunt állatot és azok szaporulatát megmenteni. Ezeknek az állatoknak a többsége valamilyen módon elpusztul: vagy még az utcán, vagy a hivatalos államilag támogatott befogó által.
koborkutyak

Bár vannak akik jó példát mutatnak, de sokan nem értik, hogy az ivartalanítás a felelős állattartás egyik alapja. Ugyanis ha nem tenyészteni kívánjuk az adott fajtát (a tenyésztés jóval több annál, mint 2 fajtatiszta vagy fajtatisztának tűnő egyed párosítása), akkor bizony felesleges szaporulatot hozunk létre.

Még ha szerencsésen találunk is gazdát, abban nem lehetünk biztosak, hogy valóban életük végéig megfelelően tartják-e őket. Abban viszont igen, hogy ahány állat nálunk megszületett, annyi gazdihoz már nem mehet másik, már megszületett állat, így el kell pusztulniuk.

A menhelyek világszerte állatok tízezreit fogadják be évente, és szomorú, hogy mindössze a fele talál otthonra. Magyarországon például nagyon nehéz idősebb állatokat örökbeadni. Az állatvédők folyamatosan küzdenek azért, hogy megállítsák a felesleges szaporulatot. Többségében aki meg tudja oldani a költségvetéséből, csak úgy adja örökbe az állatokat, hogy előtte már átestek az ivartalanítási műtéten.

Az ivartalanítás a leghatékonyabb mód arra, hogy csökkentsük a gazdátlan állatok számát.

A “Mindent az ivartalanításról” menüpont alatt olyan cikkeket találsz, amelyek közelebbről ismertetik meg az ivartalanítás folyamatát, valamint a műtét előtti és utáni teendőket.